|
A
VK-1A egyáramú gázturbina
Általános rész:
A hajtómű típusa:
sugárhajtómű
Szerkezeti vázlata:
egyfokozatú centrifugál kompresszor, kilenc különálló
egyenesáramlású égőtér, egyfokozatú axiális gázturbina. A
fúvócső nem szabályozható gázkiáramlás sebességfokozóval van
ellátva. A segédberendezés meghajtásház a hajtómű mellső
részén van elhelyezve.

A hajtómű forgórész forgásiránya:
az óramutató járásával ellentétes irányú (menetirány szerint
hátulról nézve)
Az égőterek:
egyenes áramlásúak, kúpos öntött beömlő torokkal, hegesztett
köpenyekkel és tűz-csövekkel. A hajtómű tengelyéhez
viszonyítva 19 fokos szögben, a középső és hátsó csapágyház
körül körben vannak elhelyezve. Az égőterek számozása az
óramutató járásával megegyező irányú a hajtómű mögül nézve,
és a felső égőteret véve elsőnek.
A kompresszor: centrifugál,
egyfokozatú, kétoldali levegőbeömlésű. A kompresszor
lapátkerék két forgó terelő lapátkerékkel és mindegyik
oldalon 29 lapáttal rendelkezik
A turbina: axiális,
egyfokozatú, 62 munkalapáttal és álló terelőlapát koszorú 54
lapáttal.
A gázkiáramlás rendszere:
fúvócső és hosszabbító cső. A gázkiáramlás sebességfokozó
nem szabályozható.
A tüzelőanyag-rendszer
segédberendezései: két búvárszivattyú, barosztát,
fojtócsap, tüzelőanyag elosztó gyorsleállító csappal, és
gyorsítást szabályzó szeleppel, az üzemi fúvókák,
tüzelőanyag szűrő.
A kenési rendszer: az olaj
nyomás alatt jut el a hajtómű forgórész mellső, középső,
illetve hátsó csapágytámjának kenési helyeire, valamint a
hajtómű segédberendezés meghajtásházába.
Az olajszivattyúk:
fogaskerekes típusúak, a nyomó szivattyú teljesítménye
legalább 1250 l/ó, az elszívó szivattyúé legalább 1400 l/ó.
Az olajfogyasztás max.: 0,7 l/ó. Az olajszivattyú házba
töltendő olaj mennyisége 6 liter.
A hajtómű hűtési rendszere:
léghűtés, a kompresszor tengelyére szerelt egyfokozatú
centrifugál ventillátorból. A hajtóműből kilépő hűtőlevegő
hőmérséklete nem haladhatja meg a 350 oC-t.
A hajtómű súlya: 885 kg (a
segédberendezés meghajtásházzal együtt).
A hajtómű próbapadi működésének
jellemző adatai:
|
Üzemmód |
Fordulat-
szám 1/min |
Tolóerő kg-ban |
Kiáramló gázok hőmérséklete
a fúvócsőben oC-ban |
Fajlagos tüza. Fogyasztás
kg tüza/ kg tolóerő óra |
Az olaj hőmérséklete az
olaj-szivattyú házban oC-ban |
Az olaj nyomása a hajtómű
előtt a nyomás-csökk. szelepek után kg/ cm3
|
Folyamatos működés ideje
percben |
|
Felszálló és harci |
11560 |
2700 |
Legfeljebb
720 |
1,07 |
-40
+90 |
1,4-3,5 |
Legfeljebb
6 |
|
Névleges |
11200 |
2400 |
Legfeljebb
685 |
1,06 |
Legfeljebb
60 |
|
Maximális utazó |
10870 |
2160 |
Legfeljebb
645 |
1,05 |
korlátlan |
|
üresjárati |
2500 |
Legfel-jebb 75 |
Legfeljebb
540 |
450 kg/ ó |
Legalább 0,2 |
Legfeljebb
10 |
Az
olajrendszer részei
Az olajrendszer feladata: a
hajtómű működése közben állandó kenést és hűtést biztosítani
a nagy fordulatszámú forgórész támcsapágyainál, illetve a
segédberendezés meghajtásház fogaskerék áttételeinek szóró
olajozású kenése, valamint a hajtómű működése közben az
alkatrészekről levált apró fémszemcsék eltávolítása.
Az olajrendszer részei:
olajszivattyú-ház (ez egyben az olajtartály, valamint az
olajhűtő is), fő olajszivattyú (nyomó szivattyú),
visszaszállító olajszivattyú, az olajrendszer csővezetékei
és csatornái, a hajtómű forgórész csapágyainak olajfúvókái,
a centrifugális levegőkiválasztó, olajszűrők.
Az olajszivattyú-ház illesztő
peremmel kapcsolódik a segédberendezés meghajtásház aljához,
ahonnan egy kalibrált furaton keresztül az olaj lecsöpög az
olajszivattyú-ház teknőjébe. A szivattyúházban vannak
elhelyezve: a fő olajszivattyú, a visszaszállító
olajszivattyú, az olajszivattyú meghajtás, a két kisnyomású
szűrő, a nagynyomású szűrő, a nyomásszabályzó szelep, a
betöltő torok, és az olajleeresztő csap. A hajtómű
segédberendezés meghajtásház és az olajszivattyú-ház tereit
alumínium diafragma választja el, amely háton repülés közben
megakadályozza az olaj átfolyását. A két ház közötti
összeköttetés, és az olajszivattyú-ház szellőzése a
diafragmában levő furaton, és a két diafragmára hegesztett
két csövön keresztül történik. Az olajszivattyú meghajtás
tömítése céljából a diafragmára persely van felhegesztve.
A fogaskerék szivattyúk blokkja a
nyomószivattyúból (fő olajszivattyú), a visszaszállító
szivattyúból, valamint a fedélből áll. A két szivattyú és a
fedél csavarokkal van összeerősítve.
A fő olajszivattyú feladata:
nyomás alatt szállítani a kenőolajat a támcsapágyak
fúvókáihoz, valamint a segédberendezés meghajtásházba.
A visszaszállító szivattyú
feladata: elszívni az olajat a középső, és a hátsó
csapágytám üregeiből.
Az olajszivattyú-ház: alsó
részében vannak elhelyezve az olajszűrők. Két kisnyomású, és
egy nagynyomású. A szűrőelemek felépítése azonos, csak a
szűrőelemek számában van különbség.
Az olajszűrők feladata:
megtisztítani a cirkuláló olajat a súrlódó alkatrészekről
levált apró fémszemcsétől.
A nyomáscsökkentő szelep:
háza a nyomó csővezetékbe van beépítve. A házban foglal
helyet a szelep, és a rugó. A rugó előfeszítését (és ezzel a
nyomást) alátétekkel lehet szabályozni. A nyomáscsökkentő
szelep a szelepülésen nyugszik, amely az olajszivattyú-házba
van becsavarva. Amikor az olajrendszerben megnő a nyomás, a
szelep kinyit, és a nagynyomású vezetékből visszaengedi az
olajat az olajszivattyú-házba.
Az olaj beöntése a szivattyúházba a
beöntő csonkon keresztül történik, leengedése pedig a ház
alján elhelyezett leeresztő csapon keresztül.
A centrifugális
levegőkiválasztó: a segédberendezés meghajtásház alján
(belül) van elhelyezve.

Az
olajrendszer működése
A hajtómű olajrendszerének vázlatát
a 84. ábra szemlélteti.
Az olaj a szivattyúházból, a szélső
kisnyomású szűrőn keresztül a nyomó olajszivattyú szívó
ágához kerül. A fogaskerekes szivattyú szívóoldalán a
fogaskerék foghézagai megtelnek olajjal, mely a fogaskerekek
forgása közben a szivattyú nyomó oldalára kerül. A
kapcsolódó fogaskerekek közti kis hézag gátolja meg az olaj
visszafolyását a nyomó oldalról a szívó oldalra (a
résveszteségeket most nem vesszük figyelembe). A
nyomószivattyú teljesítménye legalább 1250 liter óránként
(11560 ford./perc fordulatszámnál, és 3 bar nyomásnál). A
nyomó szivattyú nyomó oldaláról, a nagynyomású szűrőbe kerül
az olaj. Ha a nyomó fővezetékben az olaj nyomása meghaladja
az előírtakat, akkor az olaj hatást gyakorol a
nyomásszabályzó szelepre, ami lenyomja a szelep rugóját,
majd a szelep átereszti az olajat egy furaton keresztül a
szivattyúház terébe. Az olaj egy része visszakerül a
szivattyúház terébe, ezáltal kevesebb olaj jut be a nyomó
fővezetékbe, így az olaj nyomása is optimális értékig
csökken. A nyomáscsökkentő szelepet úgy kell beszabályozni,
hogy az olaj nyomása a nyomó fővezetékben maximális
utazóteljesítményen 1,4-3,5 kg/cm2 legyen,
üresjárati teljesítményen pedig legalább 0,2 kg/cm2
legyen a nyomás. Az olaj a nagynyomású szűrőből kilépő
függőleges csatornán keresztül a segédberendezés
meghajtásház, valamint a fogórész mellső csapágytámjának
kenési helyeire jut el. Az olaj az alsó vízszintes csatornán
és csövön keresztül a középső csapágyházon levő könyökcsőhöz
jut. A segédberendezés meghajtásház kenését szolgáló olaj
mennyisége egy szabályzó szeleppel van határolva. Ez a
mennyiség egyenlő 150 l/ó –val. Az olaj a középső csapágyház
könyökcsövétől a belső csatornákon keresztül a középső, és a
hátsó csapágytám kenését látják el.

A fáradt olaj a hajtómű
segédberendezés meghajtásházból, és a mellső csapágytámtól
közvetlenül lecsöpög az olajszivattyú-házba. A középső, és
hátsó csapágyaktól az olaj a csapágyak alatti térben gyűlik
össze, ahonnan az olajat a csapágyházak belső csatornáin, és
egy külső csövön keresztül, a középső kisnyomású szűrőbe
jut, ahonnan a visszaszállító olajszivattyú szívja el. A
csapágyházakból kifolyó olaj sok kis légbuborékot tartalmaz,
emiatt a visszaszállító olajszivattyú teljesítménye a nyomó
szivattyúhoz viszonyítva meg van növelve (a visszaszállító
olajszivattyú teljesítménye minimum 1400 l/ó 11560 fordulat/
perc-nél 1 bar nyomásnál (a nyomó oldalon)). Tehát ha az
olajszállítás a nyomó oldalon a középső és hátsó csapágyhoz
4,2 l/perc, akkor a szívó oldalon 23 l/perc. A
visszaszállító olajszivattyú az olaj-levegő emulziót egy
csövön keresztül a centrifugális levegőkiválasztóba nyomja,
ahol az olaj a forgó dobra rákerülve perdületet kap. A
keverékben keletkező centrifugális erő hatására szétválik az
olaj és a levegő. Az olaj kicsapódik a dob falára a
levegőhöz viszonyított nagy tehetetlensége miatt), a levegő
pedig középen marad. Az olaj a dob falán levő hézagon
keresztül bekerül a dob és a ház közötti térbe, majd a
levegőkiválasztó fedelén, és belső csöveken keresztül
befolyik az olajszivattyú-ház terébe. A kiválasztott levegő
pedig a levegőkiválasztó tengelyében levő furaton keresztül
a segédberendezés meghajtásház terébe jut, ahonnan a
szellőzőcsövön keresztül a külső atmoszférába kerül.
A nyomó fővezetékben uralkodó
nyomást az elektromos táv-nyomásmérő méri, aminek a vevője
az olajszivattyú-ház bal oldalára van erősítve. Az olaj
hőmérsékletét az elektromos ellenállásmérő méri, aminek a
vevője az olajszivattyú-ház bal oldalfalába van beszerelve.
A hajtóműben az olaj hőmérséklete
-40 (indításnál), és +90 oC között lehet.
Tekintettel arra hogy a súrlódó
felületek hőleadása az olajnak nem jelentős, az
olajrendszerbe nem szükséges hűtőket beiktatni. Az olaj
hűtésére elegendő az olajszivattyú-ház, és a külső
csővezetékek megfúvása.
Forrás: - adatok: VK-1A
üzemeltetési utasítás
- képek: internet
|